Viktor, az elso vadaszkutyam, a legjobb, legkedvesebb kutya, 2021. szeptember 30-an elpusztult! Velem volt 5 es fel evig. A vadasztarsam volt, kulonos volt a kapcsolatom vele. Kolcsonosen segitettuk egymast. Ezt csak az erti, kinek volt mar vadasz kutyaja. Igazi vadaszkutyaja. Isten veled Viktor, nyugodj bekeben! Te mar az orok vadaszmezokon kergeted a facanokat. Nagyon ures az udvar…
Ebben a szezonban lottem egy nagy kant, a felesegem is ott volt. Alig tudtuk feltenni az autora, segitseg nelkul nem ment volna. Azt hiszem, hogy ez volt a legynagyobb diszno, amit valaha lottem. Meg lottem egy ozbakot Zolikaval, majd hibazott a kicsi egy ozbakot. Ennyit a nagyvadrol, idaig. Vermesen afrikai sertespestis van, igy a hajtasok nem tudom, hogy mikor kezdodnek.
Holnap kene menjek vadaszni. Viktor mar nincs… Kezdodnek a facanvadaszatok. Viktor mar nincs. Viktor volt a facanvadaszatok kiralya. Ha nem volt facan, hat “legyartott” egyet, majd feldobta nekem es en lelottem. Vannak kutyak, es van Viktor. Van, mert O orok. Megyek holnap vadaszni! Biztos, hogy Viktor is azt akarna. O is jonne. Es jon is, mert ott lesz velem. Megyek.
Lottem az iden kacsat is mar…
Kovidos szezon, keson engedtek meg, hogy vadaszni lehessen ozbakra, majus 15-tol. Mentem is, ahogy lehet. Vittem a felesegemet, a fiaimat, mikor kit. A felesegemmel ebben a szezonban nem lottem semmit, a nagyobbik fiammal hibaztam egy disznot ejjel, a kisebbik fiammal lottem egy nagy disznot lesbol es 2 bakot :-). Meg lottem 3 disznot hajtasbol, amig be nem csapott az afrikai sertespestis, meg lottem egy bakot az Arthemisnel is, mig volt Goran vador. Na, ennyit a nagyvadrol.
Aprovadas vadaszat? Viktor sokat betegeskedett, furjre egyszer tudtunk vadaszni csak, mert betiltottak, akkor Viktor kitett magaert. Voltam vele tobbszor facanra, majd telen vettem egy szuka kutyat, Ema volt a neve, mondom volt, mert elpusztult elles utan egy nappal. A kilenc kiskutyabol 3 maradt eletben, majd maradt 3, majd elpusztultak. Eltemettem. Ema kutya? Nyulra prima volt, facanra teljesen parhuzamos, nem tudtam szerencsetlennel azonosulni sehogy.
Viktor? Szegeny Viktor, O sincs mar. Hugyko, szivfereg, meg februarban volt par szep vadaszatunk, majd furjre is augusztusban, mikor ujra megengedtek. Az volt az utolso vadaszata. A vadaszat vegen mar vert pisilt. Meg tartotta magat 3 hetig, voltunk a surgossegin is egy vasarnap ejjel. Majd szeptember vegen, egesz pontosan 2021. szeptember 30-an elpusztult. Meg megvart, mig hazajovok a disznolesbol. Majd elpusztult. Vele voltam vegig. Mikor lesz erom, akkor majd rola kulon irok.
Jol volt ez a szezon… 6 vaddiszno, 3 ozbak, 1 suta, 22 furj, 6 vadkacsa, 14 facan, 5 nyul… Viktor? Hat eleg kevesszer vettem igenybe. Jo kutya, O a legjobb.
Mit ezelott par hettel, ugyanott vadasztunk. Ugyanott jott a diszno, ahol nem tudtuk a multkor megloni Zolikaval, nem lohettunk az utra. Majd jott a masodik hajtas, ugyanoda alltam, ahol a multkor ramjott a konda. Meg is jegyezte az, aki leallitott, hogy nem valtoztatok? Mondom, nem. Ez itt jo hely.
Jott a diszno, egyedul, hatalmas volt. Ketszer lottem ra, ugyis elment, meg szerencse, hogy a kutyak es a hajtok megtalaltak. Egy 150-160 kilos diszno volt…
… es meghozta volna a szerencset… Kijott egy csorda diszno, 20-30 darab, nem lottem semmit. Pedig ketszer is lottem rajuk, semmi sem esett el, addig valogattam kozuluk…
A gyermek beult a kocsiba, mert fazott. Majd jott ez a malac, ugyanott ahol jott a sok diszno. Egyedul volt, nem volt menekves… Ezt a helyet megjegyzem, hihetetlen, hogy itt nem kellett volna jojjon egy diszno sem, mert en voltam az elso stand.
Alig kaptam vissza a fegyvertartasi engedelyemet (hogy miert vettek el 25 napra, egy mas bejegyzesben szamolok be), 2019 december 30-an, azon voltam, hova tudjak vadaszni menni. 2020 januar masodikan meghivtak Vermesre… Hajtas, lottem egy 50-60 kilos disznot, januar harmadikan lottem egy sutat, januar negyediken lottem 2 vadnyulat es egy facant… Szoval kegyes volt velem Diana, jol kezodott ez az ev, mindent meglottem mar, amit a kornyek adhatott…
Holnap ujra megyek Vermesre, vaddiszno hajtasra, Zolikat is viszem, hatha ujra hozza a szerencsemet (a szerencserol, amit hozott, egy masik bejegyzesben szamolok be :-)).
Eltorte a labat a szervezo apja… Eleg nyogvenyelosen kezdodott az egesz, de vegulis jo helyre kerultem, egy erdei utra… Elegge a vegere a dolognak, de uj ev, uj remenyek, igy alltam hozza, nem foloslegesen, mert jott egy 50-60 kilos diszno, ellottem mind a ket elso labat, a kutyak megfogtak, a hajtok es a vadasztarsaim kivegeztek. En nem hagytam el a helyem.
Nyugolt a gyermek, hogy vigyem el vaddiszno hajtasra. A vaddiszno hajtas nem gyermekjatek. Sok a vadasz, karabelyok, vaddisznok, lehetnek akciok, szoval tobb a kockazat mint egy egyszeru facan, vagy nyulvadaszaton. Ha itt baj tortenik, akkor az nagy. Egy kicsit aggodtam. Leellenoriztuk az oltozetet, kiegeszitettuk ami meg kellett, rosszul…
Reggel eves, banan turmix, kene menni a vecere? Neem, nem kell, pedig mondtam, hogy hajtas alatt nem lehet semmit csinalni, mert akkor nem jon a diszno…
Orult mindenki a kicsi gyermeknek, foleg az oregek. Erodbe kerultunk, pont oda, ahova akartam, a hosszu hajtast vadasztuk. Elmondtam, hogy csendbe kell lenni ha lehet, stb. Keszultunk etellel, csokival, vizzel, mindennel amire egy embernek es fianak szuksege lehet egy vaddiszno hajtason. Lealltunk, elfoglaltuk a helyunket, csendben ultunk, majd a hajtasbol megjelent egy vaddiszno, a szomszed messzirol lott, nem talalta el, elottunk futott el a szalasban, ugy 100-120 meterre, nem lottunk, Zolika latta, meglepodott, hogy mekkora allat. A jobbkez feloli szomszed is lott, o sem talalta el.
Aztan eljott a pillanat, na nem az, amire az ember gondol ilyenkor, hanem az, hogy: apu, kell menjek a vecere… Na jol van, dorgalom, elmondom, hogy az van, hogy el kell menjen hatra a fak koze, papir nincs, csak a terepjaroban, jo megoldjuk, van egy rongyom, amit puska torlesre hasznalok, osszetepem ugyesen megfelelo darabokra, odaadom a gyermeknek, elmegy, elvegzi amit el kell, visszajon, leulunk ujra, eleg merges vagyok es szomoru, hogy ma nem lovunk semmit. Aztan mintha ra akarna cafolni a gondolataimra a sors, egyszer csak hallom a mozgast, de nem elottunk, hanem mogottunk, es igen, jon a diszno (10 perc sem telt el a vecezes utan), lo a bal vendeg, nem talalja el, ereszkedik be az oldalon, lovok en is, en sem talalom el es szaladok be az arok fele, hogy nehogy mar elmasirozzon az arkon. Zolika kialt, hogy apu, jon a diszno feled! Es jott a diszno az arkon ki, mert megzavarodott a lovesektol, pont nekem jott, 20-25 meterre megallt, pont a marton, bummm, es fultovon lottem, elesett, odamentem, megneztem, visszajottem a gyermek melle a allasba. Zolika oda akart menni, apu, mikor nezhessuk meg? Nem lehet fiam, ne hagyjuk el a helyunket, megvan a diszno.
Vartunk tovabb, elegedett voltam, lam-lam, megis mindegy, ha az embernek szerencseje van, akkor mindegy.
Aztan megint eljott a pillanat, na nem az mikor jon a diszno, hanem az, hogy: apu, megint kell menjek a vecere. Nem voltam sem ideges, sem merges, boldog voltam. Zolika, nincs mit tenni, nincs rongyom, a falevelekkel be kell erned. Menj hatra, de ne ahhoz a fahoz, hanem egy masikhoz. Megy a gyermek, rendezi magat, visszajon. Meg vagyok gyozodve, hogy most mar semmi sem fog jonni, de kit erdekel, megvan a diszno. Leulunk, varunk, 10 perc nem telik el, megint mozgas a hatunk mogul, jon a nagy kan, hatalmas, a szomszed ezer meterrol lo, elriasztja, en nem lottem, mert nem volt biztos…
Vege a hajtasnak, odamegyunk a disznohoz, hogy huzzuk ki. Hat akkora, hogy nem tudjuk Zolikaval. Jon a segitseg, kihuzzuk egyutt. Kesobb feltesszuk az autora egy masik disznoval egyutt. Zolika a disznokkal akar utazni vissza a faluba. Kozbe megbeszelem a szervezolvel, hogy ezt a disznot elviszem haza, nagy az orom, szep koca (sajnos egyedul jott) 110-120 kilos. Van ilyen, szerintem ez volt a legszebb vadaszatom… Megfertoztem a gyermeket… Peding mondtam, hogy ez nem mindig ilyen…
Nem lattam semmit, van ilyen is. Pedig szep hely volt, johettek volna, azzal vigasztalodom, hogy mindenkit elkerultek a disznok, nemcsak en voltam szerencsetlen.
Utkozben, reggel a vadaszterulet fele, lattunk egy vaddisznot… Lehet, hogy az elvette a szerencsenket :-).