Holnap kezodik a 2021-es szezon (aprovad vadaszat)

Ebben a szezonban lottem egy nagy kant, a felesegem is ott volt. Alig tudtuk feltenni az autora, segitseg nelkul nem ment volna. Azt hiszem, hogy ez volt a legynagyobb diszno, amit valaha lottem. Meg lottem egy ozbakot Zolikaval, majd hibazott a kicsi egy ozbakot. Ennyit a nagyvadrol, idaig. Vermesen afrikai sertespestis van, igy a hajtasok nem tudom, hogy mikor kezdodnek.

Holnap kene menjek vadaszni. Viktor mar nincs… Kezdodnek a facanvadaszatok. Viktor mar nincs. Viktor volt a facanvadaszatok kiralya. Ha nem volt facan, hat “legyartott” egyet, majd feldobta nekem es en lelottem. Vannak kutyak, es van Viktor. Van, mert O orok. Megyek holnap vadaszni! Biztos, hogy Viktor is azt akarna. O is jonne. Es jon is, mert ott lesz velem. Megyek.

Lottem az iden kacsat is mar…

2020-2021-es szezon – Osszegzes

Kovidos szezon, keson engedtek meg, hogy vadaszni lehessen ozbakra, majus 15-tol. Mentem is, ahogy lehet. Vittem a felesegemet, a fiaimat, mikor kit. A felesegemmel ebben a szezonban nem lottem semmit, a nagyobbik fiammal hibaztam egy disznot ejjel, a kisebbik fiammal lottem egy nagy disznot lesbol es 2 bakot :-). Meg lottem 3 disznot hajtasbol, amig be nem csapott az afrikai sertespestis, meg lottem egy bakot az Arthemisnel is, mig volt Goran vador. Na, ennyit a nagyvadrol.

Aprovadas vadaszat? Viktor sokat betegeskedett, furjre egyszer tudtunk vadaszni csak, mert betiltottak, akkor Viktor kitett magaert. Voltam vele tobbszor facanra, majd telen vettem egy szuka kutyat, Ema volt a neve, mondom volt, mert elpusztult elles utan egy nappal. A kilenc kiskutyabol 3 maradt eletben, majd maradt 3, majd elpusztultak. Eltemettem. Ema kutya? Nyulra prima volt, facanra teljesen parhuzamos, nem tudtam szerencsetlennel azonosulni sehogy.

Viktor? Szegeny Viktor, O sincs mar. Hugyko, szivfereg, meg februarban volt par szep vadaszatunk, majd furjre is augusztusban, mikor ujra megengedtek. Az volt az utolso vadaszata. A vadaszat vegen mar vert pisilt. Meg tartotta magat 3 hetig, voltunk a surgossegin is egy vasarnap ejjel. Majd szeptember vegen, egesz pontosan 2021. szeptember 30-an elpusztult. Meg megvart, mig hazajovok a disznolesbol. Majd elpusztult. Vele voltam vegig. Mikor lesz erom, akkor majd rola kulon irok.

Az iden 3 loves, 3 bak, helyben maradtak

Summa summarum, az iden kegyes hozzam Diana es az Isten is, hogy egeszseget es pontossagot adott a loveseimhez. De meg vagyok egyre, egy szepre, becsalni, vagy nem?

Lassan kezdodik a furjezes. Mar tervezgetek ezt-azt, meglatjuk mire lesz eleg a koltsegvetes. Nem artana egy diszno sem, mindenhez ido kell es penz. Szabadsagon leszek a kovetkezo hetekben, munka azert van, surgosseg is van, stressz is van. Tan holnap ki kene menni ahhoz a bakhoz…Bakkokhoz, a fel aggancsu bakhoz, es a nagyhoz… Megnezni…

A furjezeshez amugy nincs nagy kedvem, Viktor kepes kikopni a tudejet es tonkretenni magat, hogy nekem jo legyen! Ezert sajnalom, meglatjuk a fejlemenyeket, de takareklangon fogom jaratni a kutyat.

Jo lenne Bandut is kivinni. Zolika volt, anyu volt, en voltam mindig. Bandut kene kivinni.

Halaszni is kene menni valamelyik percen, legalabb 2 napra a szerbekhez.

Harmadik ozbak 2019-ben

Tegnap este kimentunk, vittem a felesegemet is, lattunk egy egyszarvu bakot, sipoltam, elment, nem pedig jott. Lehet nem talaltam el a hangot. Egyebkent nem nagyon lattunk semmit, tul meleg volt… A vador velemenye is az volt, hogy reggel tobb az esely… Igy hat reggelre maradt.

A reggel igeretesen kezdodott, egy gyonyoru bakkal kezdtunk, sipoltam, o jott, de nem biztos, hogy azert jott. Azert jott, mert ugy tunt, hogy az o terulete, az arkon tul hallotuk a masikat is, talan az egyszarvu volt, vagy talan meg egy nagyobb, es ez a gyonyoru azert igyekezett elhagyni a helyet. Majd uzekedes vegen megy egyszer menezem magamnak ezt a helyet, addig is adja tovabb a csodalatos genjeit. Vagy ez a nagy, vagy az egyszarvu ott lesznek.

Barkacsoltunk tovabb meg het ora sem volt, mikor a felesegem meglat egy sutat a buzatablaban, a vador pedig egy bakot a suta mellett, en pedig latom es figyelem az utat. Megallitom az autot, megnezzuk a bakot, jo, selejt, ugyes. Allunk az autoval, kiszallok az autobol, megprobabol celbavenni, nem latom rendesen a nyakat sem. Tanacstalansagomban sipolni kezdtem, a bak is mozogni kezdett balra a falu fele, erezte, hogy nem fogok loni a falu fele. Mit csinaljuk? Inditvanyozza a vador, hogy menjuk vissza 100 metert, onnan tan jobb ralatas nyilik? De tudtam, hogy ha meg egyszer beinditom az autot, akkor elmegy a bak. Beinditom, visszafele megyek, nezem a bakot, latom, hogy erdeklodik, de nem egy el. Es megint tudtam, hogy ez most az a helyzet, hogy ha kell hogy legyen, akkor van. Meg tokolodok az autoval, hogy ugy alljak meg, hogy legyen helye a vadornek is kiszallni, ne kelljen a napraforgoba landolnia, a bak all. Beszelgetunk, en sipolok, o ugat, de az aggancsa hegyen kivul nem mutat semmit. Lepjek fel az autora? Csunya dolog, de megteszem, elhasalok, fityegek az auton, felig a tetejen egyik labbal a kereken, masikkal nem is tudom hol. De latom a bak lapockajat, a tavolsag ugy 100-110 meter. Kibiztositok, (a zardugattyura mar felhivta azelott a vador a figyelmemet, hogy nincs becsukva, igy tudtam, hogy nem lesz fennakadas), minden tiszta, sehol egy arnyek a tavcsoben, a szalkereszt a lapocka hatso felen, hattal allt, 70 fokos szogben a bak de felenk nezett a jobb valla folott. Meghuzom a ravaszt, latom, hogy eltunik a bak. Ket centit tevedtem, igy nem a lapockaja moge ment, hanem a gerincebe, egy kicsit balra es egy kicsit felfele…. De a bak helyben maradt. 5 perc alatt megkaptuk. A felesegem el sem hittem, hogy meglottem. Nehez loves volt, nem a legvadasziasabb (jobban szeretem, ha mind a ket labbal a foldon allok, mikor vadaszok), de sikeres volt. Teritek, toret, fenykepek, szep. Elni szep. Vadaszni szep. De meg szebb, ha van kivel megosztani az elmenyt!

A golyo nem jott ki, osszeroncsolt 10 cm hatgerincet.

Adatok: 110 meter, CZ 557 Sporter .30-06, Schmidt & Bender 4-16x/50, RWS KS 9.7g. Helyben maradt.

Masodik ozbak 2019-ben

Ahogy igerte az internet, ugy is lett! Langyosabb homerseklet, delutan leven, a kisebbik fiamat is magammal vittem, szetjaruk a teruletet, lattunk szepeket, majd hatramentunk a tavakjhoz es belementunk a to kozepebe (ezek a tavak mestersegesen vannak kialakitva, normalis vizallas eseten teljesen szarazok, csak akkor telnek meg, ha arviz van, de mar 10 eve nem volt, igy a novenyzet teljesen kisajatitotta maganak, a toltesek pedig biztonsagot es nyugalmat igernek a vadnak), mert lattunk egy bakot… Becserkeltuk, egy sutaval volt, majd egy csapasra Eden kertjeve valtozott a viztarozo, innen is, onnan is elotunt egy bak, par sutaval, fiatalok, erosek, gyengebbek, igeretesek. Oregebb selejt bakot akartam loni, igy 10 bak kozul nem tudtam loni, vagy tul fiatal volt, vagy igeretes, nem golyoerett… Logo orral visszacserkeltunk az autohoz, hogy ne zavarjuk az Edent. A fiam kerdezte is, hogy ez most mi? Az elso ozbak vadaszata ez neki, nem tudtam hangosan magyarazni. Barkacsoltunk tovabb a masik tohoz, ott ahol lattuk a bakot a sutaval, mar nem latszott a nap sem… Elegge el voltam szontyolodva, Zolika sem ertette, es egyszer csak ott volt a bak a masik tarozonal a sutaval, mikor meglattak, lecovekeltek, en megallitottam az autot, ugy 100 meterre lehettek. Most mit csinaljak, a puska hatul, ki kene szallni de elmegy, tanacstalan voltam, az ozpar pedig allt mint egy szobor. A vador azt mondta, hogy igy biztos nem fogok loni semmit, tehat tenni kell valamit, ki kell szallni, mert ez az a bak, nem fiatal, selejt. Kikaszolodtam az autobol es raneztem a bakra. Allt. Akkor mar tudtam, hogy ez az, amikor “kell hogy legyen”. Kinyitottam a hatso ajtot, kivettem a puskat, megceloztam a lapockajat, meghuztam a ravaszt. Semmi. Ah, elfelejtettem kibiztositani. Celzok megegyszer, meghuzom a ravaszt. Semmi. A bak es a suta allnak mint a szobor, en pedig hulyen allok es nezem a puskat, az volt, hogy nem volt bezarva a zardugattyu. Na jo, bezarom es lebiztositom. Celzok, meghuzom a ravaszt. Semmi. Ah, reflexbol bebiztositottam. Az ozpar all. Kibiztositom. Meghuzom a ravaszt. Bumm, meg latom, ahogy a bak tuzben rogyik es a suta beugrik a bokorba. Latom a vadornek is az arckifejezeset, orult, de el sem hitte, hogy lehet ennyit tokolni egy lovessel. Kiszall a vador es a fiam a kocsibol, visszanezunk a raloves helyere, all a bak, szememhez kapom a tavcsovet. Uristen, nem a bak, hanem a suta all a halott tarsa mellett mint a szobor es bamulja, visszajott a bokorbol mikor latta, hogy nem koveti a bak. Kozelebb megyunk, mondom fel hangosan, hogy ott a suta, szolunk par szot egymas kozott. A suta all, kozeleduk, a suta mereven bamulja a halott bakot. Nem akarja otthagyni a tarsat. Magamban bocsanatot kertem a sutatol es megkertem, hogy menjen el… Biztos megertette, mert elment es nem a kozelsegunktol riadt meg. Biztosan.

Adatok: 90-100 meter, CZ 557 Sporter .30-06, Schmidt & Bender 4-16x/50, RWS KS 9.7g. Helyben maradt.

Az idojaras miatt az iden eleg keson pirosodtak meg a capok…

Reggeli barkacsolas

Reggel szetneztunk mindenhol, meg a tavaknal is, lattunk egy bakot egy sutaval, de elmentek, szep bak volt… A tavaknal nem voltak ott a disznok… Osszejartuk a hatart, de azon a bakon kivul meg csak egyet lattunk, fiatal, igeretes bakot, lefilmeztem, majd egyszer tan fel is toltom, jo szellel odamentunk hozza kozel. Mintha nem is az a gazdag vadaszterulet lett volna, ahogy mutatkozott 2 nappal ezelott! Igen, az ido… Eso, sar, hideg, szel, nem volt kedve a vadnak, hogy mozogjon. De estere jobb idot josolt az Internet es tudtuk, hogy csak mutatkozniuk kell  a vadaknak…

Tanulsagos volt, tanultam terepjarozni…

Elso ozbak 2019-ben

Mar osszekeszitettem mindent jo idejeben, amit el lehet kepzelni (es azt is amit nem), hogy szukseg lehet egy ozbak vadaszaton: tavcso (uj szerzemeny, meg a telen szereztem), uj kalap, gumicsizma, loszer (ujra KS 9.7 grammos loszert hasznalok, mert nincs 8.8 grammos Evo Green, nem lehet kapni Temesvaron), sipok, ruha, 2 labu allvany, 3 labu allvany, kicsi lozsak, nagy lozsak, fenykepezogep, filmezogep, terepjarora vettem volt 4 uj gumit meg a tel vegen, kiment a szervo, azt megjavitattam, hatizsak, loszertarto, minden ossze volt keszitve.

Jartam a mezot a bakok utan, a felesegemet is  hivtam, hogy jojjon velem, szoval a felkeszules 100%-os volt. A macedonioi vadaszteruletem akartam loni, az kozel van, hamar oda lehet menni.

Reggel indultam, meg iskolaido volt, igy egyedul mentem, nem vittem sem a felesegemet sem a fiaimat… A termeszet tavasz vegehez illo modon fogadott, dusgazdag novenyzet es vadallomany. Facanok, nyulak, ozek, es itt-ott mintha mar hallottam volna a furjeket… En vezettem, sar volt rendesen, tanultam a terepjarozast. A bakkok nem voltak ott ahol egyeztuk volt, mikor nezelodtem utanuk meg aprilis vegen, majus elejen… Barkacsoltunk, nezelodtunk, mentunk jobbra-balra, csodaltuk a mezot. Egy adott pillanatban meglattunk egy selejt bakot az uton allt, mi mentunk tovabb az autoval ugy 50 meter utan megalltunk es visszajottunk gyalog a bokrok takarasaban. Csak annyira leptem ki a bokrok kozul, hogy meg loni tudjak a loalvanyrol… Megint ott allt, evett, fel-fel figyelt, nezett, nem tudta, hogy mi tortenik. Mar erzem es latom a helyzetrol, hogy most ez az a helyzet, mikor “kell, hogy legyen” (es nem az mikor nem). Latom a baknak a mozgasat, viselkedeset, hogy ez most ram var. Eltartott egy ideig, mig osszeszoszmotoltem magam, es annyira lenyugodtam, hogy a szalkereszt a lapockajan nem ugrabugralt. Meghuztam a ravaszt, a vador majd hanyatt esett az ijedsegtol. Helyeben maradt az ozbak… Szokasos teritek, toret, gratulacio, orultem a vadaszatnak, mindennek.

Adatok: 110 meter, CZ 557 Sporter .30-06, Schmidt & Bender 4-16x/50, RWS KS 9.7g. Helyben maradt.

Este kimentunk megegyszer, ezuttal vittem a felesegemet is, hatramentunk a tavakhoz, es mit adj Isten (kezdok szerencseje), ott all harom vaddiszno es eszik. Neztuk, csodaltuk, engedely nem volt, igy a nezessel maradtunk.

A kovetkezo nap nem tudtam menni, es esett is az eso…

Mikor kell hogy legyen akkor van, mikor nem akkor nincs…

Ami jar az felre van teve. Ha kell legyen akkor van, ha nem akkor nincs…

Kimentunk vadaszni reggel koran, csunya nyulos kodos ido fogadott a mezon, el se hinne az ember, hogy junius kozepe, majdhogynem emelgetnunk kellett a kodtakarot, akar egy satorponyvat, hogy valamit lassunk. Bujkaltunk a kod alatt elegge eredmenytelenul, a vad csak akkor mozdult, ha mar mellette voltunk, rogton kereste a kod fedezeket. Az elso komolyabb napsugarak percek alatt tisztara soportek a mezot, azon kaptuk magunkat, hogy ni, latunk tobb mint 100 metert! A barkacsolas is rogton eredmenyes lett, pillanat alatt meglattuk az elso selejt bakkot ugy 110 meterre. Megvizsgaltuk, kivart, ereztem, hogy mindenet nekem ajanlja, az eletet. Nem volt takarasban (nem kellett volna neki EvoGreen), a buza szelen allt, rovid celzas a lapockara, loves, helyben maradt. Az elmaradhatatlan teritek, toret es gratulacio utan a vador nem tudta megallni, hogy meg ne jegyezze: megis jol hord az a puska. Az azelott valo ket alkalommal elege volt neki is hallgatni a zsortolodesemet a loszerekrol, ballisztikarol, gellerrol, stb.

Ket engedelyem volt, inditvanyoztam, hogy hasznaljuk ki. Nem sokkal kesobb egy tarlon villamgyorsan keresztezte az utunkat ket suta es utanuk a bak, ugy 220 meterre. Egy oreg selejt bak… Valamitol megriadhattak, a bak meglatott es megallt, figyelt, ereztem, hogy ez egy ilyen nap… Majdnem teljesen szemben allt velunk (70 fokos szogben, elegge felemelt fejjel), a szugye es a jobb lapockaja koze, pontosabban a jobb elso laba fole celoztam…Allt, pedig eltartott egy ideig, amig sikerult pontosan celoznom, mert messze volt… Meguztam a ravaszt, a bak jelzett, de beugrott a tarlo mellett levo elhanyagolt buzatablaba, es fekve maradt. A golyo oda ment ahova celoztam…

Ez egy ilyen nap volt. Mikor kell hogy legyen akkor van, mikor nem, akkor nincs… Csodalatos es eredmenyes vadaszat volt…